A háztartásokban a hulladék kb. 30%-a szerves hulladék, azaz nagyrészt ételmaradék. A legtöbb háztartásban ez nagy mennyiségű szerves kommunális hulladékként a lerakókban végzi, ahol bomlásnak indul, és jelentős mennyiségű metánt és szén-dioxidot termel.
Ha van kert, és abban kialakítható egy egyszerű komposztáló, a szerves hulladékot helyben lehet hasznosítani. Mit tegyünk azonban, ha kert nélküli lakásban lakunk vagy ,-ami az én esetemben is fenn állt, ha a konyhai ételmaradék nagy mennyiségű?
Komposztáljunk gilisztákkal a lakásban!
A giliszta komposztáló egy olyan speciális zárt edény, amelyben egy önfenntartó gilisztakolónia a bekerülő szerves konyhai hulladékból kiváló minőségű komposztot készít, ezzel párhuzamosan a hulladék nedvességtartalmának jelentős részéből tápanyagokban gazdag folyadék képződik, mely bel- vagy kültéri növények tápoldatozására használható.
Milyen gilisztát érdemes használni?
Kb. 3000 giliszta faj él a Földön, amelyek egymással nem keresztezhetőek. A Kárpát-medencében a földigiliszta-félék családjából (Lumbricidae) mintegy 60 faj található meg.
Az óriás vörös giliszta (Dendrobena), rendkívül nagyméretű és ellenálló fajta, egy igazi szuper giliszta ezért is egyre népszerűbb a komposztálók körében. A horgászatban is közkedvelt fajta kerti gilisztaként a talajjavításban játszik nagy szerepet. Átszellőzteti a talajt, lebontja a nehézfémeket, és értékes gilisztahumuszt hoz létre.
A giliszta komposzt jó a növényeknek
Trágya
A giliszták által „készített” humusz kiváló feltételeket biztosít a növénytermesztéshez. A humusszal kevert földben nagyobbak és dúsabbak lesznek a növények: hosszabb ideig teremnek és kevésbé betegszenek meg. A csak 1-10%-ban humusszal kevert föld is már sokkal hatékonyabb a növénytermesztésben. A giliszta-komposztálás a kiindulási alapanyag térfogatát 15%-ra csökkenti le, míg a normál komposztálás kb. 35%-ra. Ezen kívül meggyorsítja a komposztálódási folyamatot is, és jelentősen javítja a komposzt minőségét.
Tápláló folyadék
A melléktermékként keletkező tápfolyadék pedig hígítást követően kiváló növényi tápoldat. A komposztfolyadék kb. 10-12 héten belül kezd el képződni, ezt követően 2-3 hetente lehet lecsapolni. A felhasználás előtt a lecsapolt folyadékot kb. 10-szeresére szükséges hígítani.
Még több hasznos információ >>
Fontos tudnivalók:
A gilisztakomposzt termeléséhez beállított ládát védett, meleg részére helyezzük, mert lakói 7 C alatt nem dolgoznak, és fagyos időben elpusztulnak.
Optimális működési körülmény számukra a 20 – 24 C-os, állandóan nedvesen tartott közeg. Hűvös időben takarjuk le a tenyészetet egy szőnyegdarabbal, hogy lehetőleg minél több meleget tároljunk benne. Hőségben nedvesítsük meg a ládában lévő anyagot, kétség esetén inkább legyen túlságosan nedves, mint száraz.
A gilisztahumusz előnyei akkor érvényesülnek a legjobban, ha sekélyen, mindössze 3-5 cm mélyen dolgozzuk a talajba.
Szagos ha túl nedve, nem szellőzik rendesen, vagy szagos ételek kerülnek bele (pl. hagyma).
Forrás
Gilisztakomposzt-láda építése (angol nyelvű) videó alapján
Mindezzel helyet és energiát takarítunk meg, védjük a környezetet és megtaníthatjuk gyermekeinknek az újrahasznosítás fortélyait.
Szia!
VálaszTörlésMegcsináltad a komposztládát? :)
Hogy sikerült, működnek a giliszták?
Ádám
Szia Ádám!
VálaszTörlésSajnos még nem volt lehetőségem giliszta komposztot készíteni itthon, főleg helyhiány miatt,így tapasztalatokkal sem szolgálhatok, de a kertben van komposztáló raklapokból összeállítva, ami kiválóan működik és táplálja a növényeket.
Üdv.:
Nagy Adrienn
Ja értem :).. közben találtam anyagot róla, majd valamelyik héten jobban utánajárok és készítek egyet. Laskagomba növesztéshez kellene a gilisztakomposzt, mert csak kávén tudnám amúgy növeszteni az meg penészedik nagyon.. remélem így hasznosítani tudom a konyhai hulladék egy részét :)..
TörlésSok sikert a projekthez!
TörlésA gilisztakomposzttal kapcsolatos tapasztalataidat pedig örömmel fogadom, amiket esetleg újabb bejegyzésben megoszthatunk másokkal is. :)