Megújulókkal hajtott Volkswagen Bogár

Egy nigériai egyetemista fenntartható járművé alakította az alapjában igen szennyező Volkswagen Bogarát.

Kép: cdn.labioguia.com

Segun Oyeyiola, az Obagemi Awolowo Egyetem hallgatója, 6000 dollárból rakta össze autóját, ami a nap és szélenergia befogásával hasznosítja az afrikai  környezet adta kimeríthetetlen forrásait. A feleslegessé vált alkatrészeket pedig eladományozott a barátjai és a családja körében.

Kép: cdn.labioguia.com

A bogárral autózva a szélsőséges éghajlatú Nigériában nagy feltűnést kelt a tetőre szerelt napelemmel. A szélturbina a kíváncsi szemektől elrejtve,  a motorháztető alatt kapott helyet.
Annak érdekében, hogy kocsi ne roppanjon meg súlya alatt és bírja az afrikai terepet, egy új erősebb felfüggesztési rendszert is be kellett építenie.

Kép: cdn.labioguia.com

A desing kezdetleges, és a fogyasztást is növeli, így az akkumulátornak négy-öt óra szükséges, hogy teljesen feltöltődjön. El tudjuk képzelni milyen nehéz lehet az egyes alkatrészeket beszerezni, mindemellett a tervezőnek szembe kellett néznie a kritikákkal is, hiszen más szerint időpocsékolás az átalakítás. Az alkotó azonban tovább dolgozik a még korai szakaszban álló működő prototípuson, amíg Nigéria jövő autóját el nem készíti.

Forrás

Bioremediáció a Fülöp-szigeteken

A természetes környezetükben, harmóniában élő szervezetek között akadnak olyan organizmusok, amelyek képesek a talajból és vizekből elnyelni a felhalmozódott káros anyagokat. Minderre épül a Manila megtisztításakor bevetett bioremediáció.

Kép: cdn.zmescience.com

A helyi kormány és civil szervezetek - a képen látható úszó kert kihelyezésével - a lakossággal közösen mentették meg a már szinte élettelen Pasig folyót Malnila szívében. A folyó a szennyezett környezet rehabilitálására szolgáló biológiai módszer, bioremediáció során regenerálódik a tömérdek hulladék elszállítása óta.

Kép: zmescience.com

A technológia alapja, hogy élő sejtek vagy szervezetek biológiai folyamatok mentén stabilizálják és optimalizálják természetes közegüket. Az eljáráshoz ökoszisztéma endogén tagjait vagy közösségeit (pl.: mikroorganizmusok, gombák) használják, melyeket mesterségesen szaporított mikroorganizmusokból, növényekből vagy aktív közegekből ( szennyvíz, komposzt stb.) nyernek ki. Ez a viszonylag új technológia nem mindenhol válik be. Ugyanis nem orvosolja a vegyi anyagokkal például kadmiummal, vagy ólommal mérgezett területeket, a tudomány mai állása szerint.

Kép: zmescience.com

 A szigetek több országában már jó néhány sikeres projektet folytattak le első sorban nehézfémmel szennyezett térségekben. Az eljárás a Surigao del Norte bánya rehabilitációja során is pozitív változásokat eredményezett. A felhasznált mikrobiális biofilm a telepen felgyűlt nikkelt „komposztálta”.


Fitoremediáció, mint lehetséges alternatíva

A biológiai lebomlás folyamatára épülő technológia - a szennyezés mértékétől függően- olcsóbb, biztonságosabb és „zöldebb” hulladékkezelési módszer, mint a káros anyagok lerakása vagy égetése.

A már említett, az eljárással nehezen kezelhető anyagok felszívódása is megvalósítható a még kísérleti fázisban álló fitoremediáció segítségével. Kutatásokat végeztek elszenesedett halcsontokon. A vizsgálatokból megállapították, hogy az asszimilálódó fémek igen nagy károkat okoztak a a helyi táplálkozási láncban. A fitoremediáció kapcsán kitelepített a természetes és traszgenetikus növények képesek voltak akkumulálni a toxinokat. A betakarított kísérleti alanyokat pedig biomasszaként újrahasznosították.

Forrás: 1., 2., 3.

Városi kert az állomás tetején

Újabb nagy (és hasznos) ötlettel álltak elő a japánok. Tokióban ugyanis a vasútállomás tetején alakították ki a város legnagyobb tetőkertjét.

kép: springwise.com

A Soradofarm projekt célja az, hogy az ingázók számára hasznos, szórakoztató és egészséges időtöltést biztosítsanak. A 161 négyzetméteres városi kertben az utazók zöldséget/gyümölcsöt termeszthetnek, vagy akár virágokat is nevelhetnek, így a várakozás helyett több időt tölthetnek a szabadban és saját termésüket fogyaszthatják.

kép: treehigger.com

JR Ebisu állomáson bárki bérelhet magának saját ágyást, ennek díja 100 440 jen évente, amiben benne van a 3 négyzetméteres parcella, szerszámok, víz, kerti eszközök , és még a magok is, ezen felül szakértő segítségét is igénybe vehetik a kertészkedni vágyók.

A bérleti díj ugyan nem olcsó, de azok számára egy lehetőség, akiknek máshol nem tudnának kertet kialakítani. A város számára pedig járható út, hogy egy kis zöld életét csempésszen a betonrengetegbe.

A Kelet-Japán Vasutak hosszú távú tervei között szerepel a már beépített öt állomás mellett több ilyen veteményeskertek telepítése a hálózathoz tartozó épületeken.

Forrás: 1., 2.

Vad méhek újrahasznosítják a műanyagot

 A plasztik hulladék mindenhol jelen van a Földön, az óceánokban, hegytetőkön, és erdeinkben is. Káros hatásait a vadvilágra már számos formában dokumentálták. Egy újabb tanulmány szerint van néhány faj, amely képes alkalmazkodni az emberek által szennyezett ökoszisztémához.

levélvágó | en.wikipedia.org

A York Egyetem Természettudományi Karán született az a felfedezés, miszerint a kanadai méhpopulációk egy része a természetes anyagok mellett a műanyagokat is felhasználják kaptáraik kialakításakor. Scott MacIvor kutató társaival megfigyelték és dokumentálták két észak-amerikai méh faj fészeképítési mechanizmusát. Mindkét faj lárvái sikeresen kifejletek és idővel elhagyták a műanyaggal bevonatú fészkeket. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a populáció egyedei hasznosították Torontó utcáira került hulladékot.

A kutatócsoport több mint 200 mesterséges fészekdobozt helyezett el udvarokban, közösségi kerekekben, parkokban, és zöld tetőkön Torontóban. A dobozokba beköltözött méhek a természetes anyagokhoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező mesterséges anyagokat építettek be a kaptárakba. A levélvágó méh (Alfalfa Leafcutting Bee) általában a virágzat részeit, és levél darabokat gyűjt, a megfigyelt e fajhoz egyedek fehér polietilén alapú műanyag zacskót is használtak. A gyanta méhek (Megachile campanulae) fészkének tömítő anyaga a fenyőgyanta, amelyet sok esetben poliuretán alapú tömítőanyag helyettesítettek.

gyanta méh | bugguide.net

MacIvor szerint mindez arra utal, hogy fészkelő anyag fizikai szerkezete sokkal fontosabb, mint annak kémiai vagy egyéb tulajdonságágai. A műanyag fizikai sajátosságai veszélyesek is lehetnek a fészek lakói számára. Egy 1970-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a műanyag elősegíti a Monodontomerus parazitoid nevű penész elszaporodását. A kaptárban ugyanis optimálistól eltérő nedvességtartalom alakult ki, ami a lárvák 90 százalékának pusztulásához vezetett.

A torontói kísérletek során nem derült ki, miért választják a mesterséges anyagokat a méhek a természetes mellett, illetve helyett, de az biztos, hogy egyre fontosabbá válik a fajok viselkedésének tanulmányozása a mai ember uralta környezetben.
Tanulmány

Melyik tető a legzöldebb?

A válasz a növényzettel fedett lenne, hiszen széndioxidot von el a környezettől a fotoszintézis során, extra szigetelést biztosít, és tompítja a környezeti zajterhelést. Kiderült azonban, hogy a sima fehérre festett tető gazdaságosabb, és jobb a környezet számára.

Kép: s.hswstatic.com

A kaliforniai kutató Arthur Rosenfeld és csapata vizsgálta, hogy a három (fekete, zöld és fehér) tetők közül, melyik járul hozzá leginkább a városok lehűtéséhez. Bár a kutatócsoport tagjai is tisztában voltak azzal, hogy a fehér és a zöld tetők jobbak, mint a hagyományos fekete, amely elnyeli a napsugarakat és hozzájárul a légkör felmelegedéséhez. Az elemzések mégis meglepő eredményeket hozott.

Kép: claffisica.org

Munkájuk során 50 éves idő intervallumot lefedő életciklus költségelemzés (LCC) végeztek. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a fehér tető hatékonyabb a zöld tetőnél a vizsgált. A fehér felület ugyanis kevesebb hőt nyel el, mivel kb. háromszor több fényt ver vissza, mint a zöld típusú. Emellett a legolcsóbb tetőkert telepítése és fenntartása is több költséggel jár mint a másik kettő esetében.

Kép: deltatcontrol.com

 

A magas költségek ellenére sem állítható, hogy a zöld tető rossz választás lenne, hiszen annak környezeti hatásai és rekreációs előnyei részben enyhítik a pénzügyi terheket. Rosenfeld elismeri, hogy a gazdasági elemzés nem emeli ki a tetőkert minden előnyét: a csapadékvíz hasznosítást, a látványt, és a természetes szigetelést.

Kép: gardenista.com

A kutatók egyetértenek abban, hogy egy átfogóbb egészségügyi és környezeti hatásokat figyelembe vevő elemzésre van szükség. Benjamin Mandel felismerte az LCC korlátait, mivel azok csak a gazdasági viszonyokra terjedtek ki. A jövőben más tényezőket is be akarunk vonni a kutatásba - mondta Mandel.

Forrás, tanulmány

Városi gazdálkodás japán módra

Paradicsom és szőlő nő a konferencia teremben, brokkoli a recepción, búzamező a váróteremben. Urbán kertet alakítottak ki egy japán irodaházban.

A 20 ezer négyzetméteres épületben, 43 ezer négyzetméter zöld területet hoztak létre, amin több mint 200 növényfaj (gyümölcsök, zöldségek és rizs) terem.

A növények számára optimális környezetet beépített páratartalmat, hőmérsékletet és légáramlatot ellenőrző és koordináló rendszerrel biztosítják. A passzív árnyékolást az erkélyeken elhelyezett növények és gyümölcsfák garantálják. A megfelelő fényt nyújtó világító testek pedig 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos izzók. 

Az alkalmazottak megfigyelhetik, hogyan fejlődnek a gazdaság, és aktív részesei lehetnek a mezőgazdasági folyamatoknak a közreműködő agrár szakértők segítségével.
Ez a mindennapi kapcsolat a természettel hozzájárul a mentális egészség fenntartásához. A közös gazdálkodás ösztönzi a társadalmi interakciót az alkalmazottak körében, ami jobb a csapatmunkát eredményez.
"Fontos, hogy ne csak elgondolkozzanak azon, hogyan tudjuk hasznosítani a természeti erőforrásokat, hanem aktívan részt vegyenek a termesztésben és új csoportok jönnek létre, akik érdeklődnek és tisztelik a világot, amelyben élnek." - mondta Yoshimi Kono a Kono Designs tulajdonosa.

Kono szerint: "Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy passzív épület növényekkel a falakon, hanem egy aktív, élő épület, növénytermesztő műhelyekkel, ahol a Pasona alkalmazottai és a közösség tagjai a gyakorlatban tanulmányozhatják a gazdálkodást."

Az üzletház nyitva áll az érdeklődők számára is. Az épületben ugyanis nyilvános szemináriumokat, előadásokat és szakmai programokat tartanak. A vezetői képzésekkel, pénzügyi tanácsadásokkal támogatják a hagyományos és a városi gazdálkodást. A projekt alapvető célja, hogy megfordítsa a termelők számának csökkenést, és előmozdítsa a fenntartható élelmiszer-termelést.

Japánban a piacon lévő gabonának csupán egyharmada termet az országban, a többi kb. 50 millió tonna importból származik. A külföldről beszállított termés, évente több mint 17 ezer kilométert tesz meg. A Pasona projekt a "nulla élelmiszer-kilóméter" elvet követve az épületében betakarított terméseket helyi éttermeknek szállítja, ezáltal részt vesz a fenntartható élelmiszer elosztásban.

Japán import függősége részben annak a következménye, hogy földrajzi adottságai miatt kevés szántóval rendelkezik. Területének csak 12%-a alkalmas föld művelésre. A mezőgazdasági területeket a Pasona projekt hatékony illeszti be a városi környezetbe. Az épületen belül kialakított szántó, rizs ültetvény, és egységes függőleges kert, ötvözi a hagyományos termesztést a hidroponia rendszerével .

Az irodaház kívülről egy hatalmas lombkoronának tűnik. Az emberek az épület körül láthatják a lecsüngő növényeket, megfigyelhetik az évszakok változását. Az épületbe lépve pedig tanúi lehetnek a modern, városi gazdálkodásnak.
A projekt hosszú távú célja, hogy megváltoztassa az emberek gondolkozásmódját - állítja Kono. A dizájn középpontjában nem környezeti előírásoknak való megfelelés, az energia takarékosság és szigorú hatékonysági ráta szabályozása állt. „Hanem egy eszme, egy zöld épület, amely megváltoztathatja azt, hogyan gondolnak az emberek mindennapi életükre, pályaválasztásukra és az élet útjukra.”

Forrás

Eljött a harmadik generációs napelemek ideje

A piacon megtalálható napelemek jelentős hátránya, hogy nem környezetbarát anyagok felhasználásával készülnek. A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy műanyagot és a földfémeket természetes alkotórészek váltsál fel.

Kép: clanjones.org

A Mayland-i, a Nebraska-Lincoln Egyetem és a Dél-Kínai Műszaki Egyetem kutatók munkájának eredménye az az új típusú papír, ami a napelemek gyártásakor használt műanyagot helyettesítheti. A fából kinyert rost szálak olyan 96%-ban átlátszó anyagot képeznek, ami fedő rétegként szolgálhat a paneleken.

Kép: physorg.com

A kísérletek során a rost szálakkal fedett napelemeket szilícium réteggel is be vonták, így 10 százalékkal növelték annak fénygyűjtő hatékonyságát. Ez a laminálási technika a már elkészített és beépített elem teljesítményét is növelhetik.

A kutatócsoport tanulmánya azt mutatja, hogy a produktivitás növelése mellett gazdaságosabb is az új „zöld” termék, a forgalomba lévő üveg, műanyag vagy a nano szálas napelemeknél, mivel kevesebb energia és idő szükséges a rost szálas elem legyártásához.

Grafén válthatja ki a szilíciumot

Spanyolországban végzett mérések szerint, egy nanotechnológiai anyag válthatja ki a jelenleg használt anyagokat. Az ICFO tudományos intézet (Institute of Photonic Sciences) munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy a grafén a fotonok elnyerése során eredményesebben alakítja a fényt energiává, mint a szilícium. A szilícium és a gallium-arzenid ugyanis a fényből elektromágneses energiát generál, ami hő keletkezésével, ezáltal energiaveszteséggel jár. 

Kép: treehugger.com

Frank Koppens kijelentette, hogy a mai szilícium cellák produktivitásának elméleti határa 30 százalék, míg a grafén napelemeké több mint 60 százalék.

Andrea Ferrari, a Cambridge-i Egyetem nanotechnológia professzor szerint, nincs még egy ilyen anyag a világon. A grafén rugalmas, robusztus, és könnyen integrálható más anyagokkal, mindemellett viszonylag olcsó, ami lehetővé teszi, a hatékonyabb és olcsóbb napelemek színre lépését.

 Forrás: 1, 2

Unpackaged: vásárlás csomagolás nélkül

Nézzük csak mi is kerül a szelektívbe nap mint nap! Egyszer használt műanyagpalack és zacskók, papír, üres üvegek (jobb esetben), többnyire valamilyen csomagoló anyagok a háztartásokból. Érdemes elgondolkoznunk azon, kell e nekünk ennyi szemét?

Mi lenne ha nem is vennénk egyszer használható csomagolású termékeket?

Kép: zerowasteeurope.eu

Külföldön gyarapodik a csomagolás nélküli termékeket árusító u.n. unpackaged üzletek száma. Ezek a boltok termékeiket kimérős tartályokban - valamint csak a szükséges mértékben csomagolva - kínálják, így a vásárlók saját vagy az üzletből beszerzett többször használható tárlókba tölthetik a számukra elegendő mennyiségű élelmiszert.

Milyen előnyei vannak a felesleges csomagolást mellőző vásárlásnak?

Csökkenthetjük a kidobandó anyagok mennyiségét minden szinten, a beszerzéstől kezdve a szállításon keresztül a tárolásig. Ha vásárláskor tudatosan minimális csomagolású terméket választunk kevesebb hulladékot termelünk!
Az újra használható tárolókkal megkíméljük a környezetünket a hulladéklerakók és égetők okozta szennyezéstől.
Mindemellett mérsékelhető az élelmiszer pazarlás azáltal, hogy csak a szükséges mennyiséget vásároljuk meg. Végső soron spórolhatunk is.

Kép: zerowasteeurope.eu

Tudatos vásárló mantrája:

Vásárolj annyit, amennyire tényleg szükség van!
Ne vedd meg, ha egyszer használható!
Használd újra, amíg érdemes!

Vénusz Projekt egy fenntarthatóbb világért

A Vénusz Projekt, mint szervezet támogatja  Jacque Fresco jövőkutató a fenntartható társadalomról alkotott elképzeléseit. Az általa megalkotott "erőforrás-alapú gazdálkodás" nem más, mint kollektív gazdálkodás, a természeti erőforrások automatizált, hatékony felhasználása a fenntartható városokban és vidéken.

Venus Project filmje magyar hanggal.

Fresco terveinek kulcseleme a fogyasztói társadalom által gerjesztett pazarlás megszüntetése, és az erőforrások feltételek nélküli elosztása a világ népei között.

Kagylóhéj - alternatíva szennyvíz tisztítására

Éttermek, szállodák, és háztartások fel nem használt hulladékai közé tartozott a kagylóhéj egészen napjainkig.  Angol kutatok ugyanis olyan módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi ezen élelmiszer hulladékok ipari szintű újrahasznosítását az ivóvíz előállítási folyamatokban.

Kép: flickr.com

A hagyományos szennyvíztisztítás három fő szakaszból áll. Első szakaszban a szilárd anyagok és olajok kerülnek ki a vízből, második fázis a biológiai tisztírás baktériumok felhasználásával. Utolsó fázisban tisztítják meg az ivóvizet az előző fázisban létrejött sóktól, a szennyvízben maradt tápanyagoktól, különböző vegyületektől.
Egy leghatékonyabb tisztítási módszereknek a fotokatalítikus szűrést tartják, ez a víztisztítás harmadik fázisában titán-dioxid használatán alapszik, ami igen drága. A Bath Egyetem kutatói a titán-dioxidot helyettesítő ú.n. hidroxiapati vegyületet nyertek ki a kagylók héjából, amely vegyület a fogban és csontjainkban is megtalálható.

Kép: simplyfed.wordpress.com

Kutatásuk célja volt, hogy a kagylóhéjat, mint megújuló erőforrást hasznosítsák a víztisztítási költségek  és a kitermelt hulladék csökkentése érdekében.

" A kagyló egy kálcium gazdag erőforrás, amit arra használhatnak, hogy kálcium oxidot (meszet) termeljen. Ezt a meszet környezetvédelmi technológiák különböző módon hasznosíthatják, és a mi tanulmányunk rámutatott arra, hogy a belőlük kinyert hidroxiapati hatékony, zöld és potenciálisan környezet hatékony alternatívája a fotokatalizátoros szennyvízkezelésnek," állította  Darrell Patterson az egyetemi kutatócsoport tagja.

Kép: petitevie.net

Az egyetemen további kutatást folytatnak annak érdekében, hogy ezt a technológiát globális szinten alkalmazhatóvá tegyék az egyéb, fotokatalítikus módszeren alapuló technológiákban.
Forrás

Farmery ¬ termesztés, értékesítés egy füst alatt

Egy radikális elképzelés arról, hogyan lehet a növénytermesztést és értékesítést egy tető alá vinni a már ismert akvapónia, hidropónia módszerekkel.

Ben Greene innovatív, fenntartható mezőgazdaság projektje halmozott konténerben kialakított függő virágtartók és moduláris üvegházakból álló szerkezet amiben nincs szükség jelentősebb csomagolásra, a kész termékek szállítására, hiszen a projekt több konténerből kiépített egységekben valósul meg.

Egy konténer ad otthont az akvapónia elemeinek, míg egy másikban függőleges ágyásokban nőnek a zöldségek, fűszernövények, valamint helyet kap egy külön gomba termesztésre alkalmas egység is.

A projekt során Greene már egyre jelentős mennyiségű élelmiszert megtermelt, és eladott, így működés közben teszteli a lehetséges fogyasztói köröket.

Az alábbi videóban Greene ismerti elképzeléseit arról, hogy ez a modell miként működhet a városokban világszerte.

Forrás

Növények nem nőnek a Wi-Fi router közelében?!

Sokat hallhatunk már arról, hogy a minket körülvevő rádióhullámok, sugárzások károsak szervezetünkre. A következőkben olyan kísérletekről teszek említést, melyek a Wi-Fi növényekre gyakorolt hatásait vizsgálták.

A dán Hjallerup iskolában diákok vizsgálták azt, hogyan fejlődnek a zsázsa egyedek közvetlenül a Wi-Fi router mellett, illetve egy olyan szobában, ahol nincs ilyen készülék. A diák lányok kíséretének alapja az a tapasztalatuk volt, hogy ha éjjel telefon modiltelefon közelében aludtak, másnap kevésbé tudtak koncentrálni az iskolában.

A kutatás során hat tálca Lepidium sativum (zsázsa) magot használtak fel, melyeket kettéosztva a két szobában csíráztattak. Számításaik szerint 2 router felet meg a mobiltelefon sugárzás értékének. A kísérlet eredményeként azt tapasztalták, hogy az a tálca, amely a Wi-Fi jeladók közelében volt, ki nem csírázott, halott magokkal volt tele. Azonban a másig szobában, a routerektől távoli tálcán a magok szépen fejlődtek. Forrás

Korábbi holland kísérlet is hasonlóan káros hatásokat reprezentáló eredményeket tett közzé. A Wageningen Egyetemen folytatott kutatás a wifi-állomások sugárzásának negatív hatásait vizsgálta a közelükben lévő növények egészségére.

A kutatók során arra lettek figyelmesek, hogy a virágos kőrisfák (Fraxinus ornus) levelei károsodtak repedezettek, elszíneződtek, egyes leveleken szövethalál alakult ki. Az egyetem kutatói emellett az tapasztalták, hogy "a wifi-pontok közelébe ültetett kukoricanövények lassabban nőttek és később indultak virágzásnak, mint a sugárzástól távolabb lévő társaik".

A kutatásról közzétett tanulmány nem hivatalos publikáció, hitelességében kételkedhetünk.
"A kutatók igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy nagyon kezdetleges kutatási eredményekről van szó, amelyek elégségesek ahhoz, hogy további vizsgálatokat kezdeményezzenek, de távolról sem megfelelőek ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni: a wifi káros a fák számára." 
Forrás

Egészségesebb paradicsomok LED alól

Természetes fény mellett termesztett paradicsomok a legfinomabbak ez tény. Ám felmerül a kérdés: egészségesebb lehet a paradicsom, ha mesterséges fény alatt fejlődik?

Washingtoni Egyetemen talán megtaláltál a választ. Kutatásaik szerint a LED lámpa alatt termesztett paradicsom C-vitamin tartalma magasabb, mit azonos körülmények között ilyen megvilágítás nélkül termőké.

A lámpákat úgy helyezték el -a kísérletek során- a növények között, hogy azok árnyékolt részeit világítsa, így a kevesebb napfényhez jut részek extra "napfényt" kaptak. Ennek az extra fénynek a hatására a megvilágított paradicsomokban akár kétszer annyi C-vitamin termelődött, mint a LED fény nélkül fejlődő termésekben, "bár az extra adag fény egyenértékű csak a negyede a természetes fény intenzitásának egy napsütéses napon."

Ezek a kutatási eredmények mégis értékes mind a LED-ipar, mind az alternatív mezőgazdasági módszerek iránt érdeklődők számára. Még ha ezek a rendszerek a hagyományos világítási rendszerek együtt alkalmazva, igen jelentős villamos energiát produkálnak. Azonban annak kifejlesztése, hogy kiváló termék előállítása LED-ek segítségével az energiafogyasztás csökkentve valósulhasson meg, még további kutatómunkát igényelnek.

Forrás

Kókuszrost, mint biofilter

Új találmány, amely olcsó és környezetbarát megoldás a szennyezett víz szűrésére sűrűn lakott városi területeken.

A kókuszdió feldolgozása során visszamaradó kókuszrost az alapanyaga annak a környezetkímélő rendszernek, amely kiszűri a szennyező anyagokat a vízből.

A rendszer úgy működik, hogy a szennyvizet átvezetik a biofilteren, ami csapdába ejti a nem oldódó szilárd anyagokat. Ezeket az anyagokat mikrobák dolgozzák fel, amelyek a kókuszrost mellett felhasznált porban (kókuszdió feldolgozás melléktermékében) találhatóak.
Ezzel az eljárással a szennyező anyagok és kórokozók 90%-a eltávolítható a szennyvízből. A megtisztított víz alkalmas növények öntözésére, vagy akár a környezetbe való közvetlen visszajuttatásra is.

A kókuszrost alkalmazása mellett szólt az is, hogy hat hónapi használás után a rendszerből kivéve komposzt alapanyagként újra hasznosítható. Talajba forgatva egyrészt biztosítja a tápanyag-visszapótlást  másrészt javítja a talaj vízmegtartó képességét.
Forrás

Sós vízből ihatót

Globális kérdések közé tartozik a víz kérdése, pontosabban az iható víz aránytalan eloszlása.

Azokon a térségeken, ahol sós víz elérhető, de az édes, fogyasztható víz nehezen, és/vagy csekély mennyiségben fellehető, ott akár életmentő is lehet egy egyszerű anyagokból összeállított szerkezet.

Olasz tervező Gabriele Diamanti által megalkotott Eliodomestico tulajdonképpen egy kerámia sütő, ami működését tekintve egy fordított kávéfőzőre hasonlít. A sütő felső fekete részébe öntött sós víz a nap folyamán gőzzé alakul, majd a gőz a belső csövön lecsapódik és egy alsó edényben gyűlik össze. A lent összegyűlt víz már nem tartalmaz sót. Naponta akár öt liter édesvíz is kinyerhető.

Gabriele tervei helyben fellelhető anyagokból, és a területen élők keze által valósul meg, így a projekt 100%-ban helyi erőforrásokat használ. Amellett, hogy újrahasznosítható anyagokból készül, szerkezetéből adódóan  könnyen javítható.

Eliodomestico egy fenntartható megoldás a édesvíz készletben szegény területeken.

Forrás

Lábbal hajtható mosógép

Mindannyian tudjuk jól, hogy vannak olyan országok, ahol a lakosság nagy részének nem elérhető a folyóvíz és elektromos hálózatok. Számukra hatalmas segítséget jelent egy olyan egyszerű megoldás is, mint a hordóból készített mosógép.

Alex Cabunoc és Ji A által megalkotott lábbal hajtható mosógép drasztikusan lecsökkentheti a kézi mosással töltött időt, és abba fektetett energiát. Ennek köszönhetően csökken az ínhüvely gyulladás lehetősége, a hideg víz okozta megfázás kockázata és szárítóként használva a ruhák sem penészednek be.

Egy ilyen egyszerű megoldás, mint a lábbal hajtható centrifuga is milyen sokat segíthet!

Forrás

"Magyar termék" címkék

Mivel az üzletekben nincs elkülönített hely a magyar termékek számára, így azok megkülönböztetése az import árútól elég nehéz. Megtévesztő lehet a termékeken a különböző formában szereplő magyar zászló mintázatú címke.

Az elmúlt években többen is dolgoztak azon, hogy vásárlás közben ne kelljen az apró betűs szövegek rejtelmeiben elmerülnünk, hanem a csomagolásra rápillantva azonnal felismerhessük a hazai termékeket. Így jöttek létre a magyar termék különböző lobbiszervezetei és címkéi.

Kiváló Magyar Élelmiszer

A védjegy célja az élelmiszer-előállítók védelme, a fogyasztók tájékoztatásán keresztül a fogyasztói döntések befolyásolása, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése, az élelmiszergyártók ösztönzése a minőségfejlesztésre és az országimázs erősítése.
A védjegyet pályázat útján lehet elnyerni.  A pályázatra azok a Magyarországon élelmiszeripari termelést folytató cégek, kis-és középvállalatok jelentkezhetnek, akiknek élelmiszertermékei legalább egy tulajdonságukban kiemelkedők, megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, valamint a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy kritérium rendszerének - tudhatjuk meg a szervezet honlapjáról. Az viszont nem derül ki, hogy mit tekintenek magyar terméknek.

Magyar Termék

A védjegy használati jogát egy független minőségügyi szakértői bizottság több lépcsős bírálatát követően lehet elnyerni. Csak olyan termékkel lehet nevezni a minősítésre, amely végleges formáját Magyarországon nyerte, és a hazai forgalomba hozatal előtt más országban nem került forgalomba.

Premium Hungaricum

 A Premium Hungaricum nem csak a magasan jegyzett márkáinkat kívánta támogatni, hanem a Kárpát-medence minden olyan élelmiszeripari kis- és középvállalkozását, amely a magyar hagyományokat tisztelő, egyedi és kiváló termékeket állít elő. Az egyesület célja, az értékteremtésen túl, hogy ne csak az elit hungarikumok, hanem a többi kiváló magyar termék is nemzetközileg ismert és elismert legyen.

Többet megtudhattok a magyart termékek megjelöléséről, minősítések feltételeiről, az alábbi cikkből:

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek