Vegyszermentesen a kártevők ellen

Számos módja van annak, hogy fenntartásuk növényeink üde, egészséges állapotát.

Íme pár vegyszermentes megoldás a kártevők ellen!

Banánhéj
A levéltetvek ellen nem csak a vöröshagyma forralt leve, hanem a banánhéj is kiváló. Dugjunk három-öt centiméter mélyen a földbe, a gyökerek köré szárított vagy felszeletelt banánhéjat.

Ecet
Az egyik leggyakoribb kártevő, a pajzstetű ellen például kiváló: az apró élősködők azonnal elpusztulnak, ha hígítatlan ecetbe mártott textíliával kenjük le azokat.
Az ecet a rozsdagombát, a diplocarponos levélfoltosságot és a lisztharmatot is hatásosan megfékezi. Szórófejes flakonba töltsük a két liter víz és két evőkanál almaecet keverékéből készített oldatot, és ezzel permetezzük be a növényeidet mindennap, amíg teljesen rendbe nem jönnek.

Krumpli
A hernyók gyakran tekerednek rá a növények gyökereire, így nem engedik, hogy a növény elegendő vízhez és tápanyaghoz jusson. Hernyócsalinak helyezünk vékony burgonyaszeleteket a növény szára köré a virágföldre, így az összes hernyó a felszínre jön lakmározni, így könnyen elkaphatjuk azokat.
A nyers burgonya hasznos hiszen tartalmazza mindazt a tápanyagot, amire a fiatal növénynek szüksége van.

Hamu
A hamu rátapad a puhatestű állatok testére, és kiszívja belőlük a nedvességet. A hernyók és egyéb puhatestűek inváziója ellen szórjunk egy kevés hamut a kerti növényekre.
A fahamu kis mennyiségben kalciumot és káliumot tartalmaz, ami elősegíti a virágzást. A hamu alapvetően lúgos kémhatású: csak a lúgos földet kedvelő növények esetében hatásos - ilyen többek között a klematisz, a hortenzia és a rózsa is.

Keserűsó
Egy kevés keserűsó, könnyen megoldhatod a dolgot: szórd a csigák útjába.
A keserűsó trágyázásra is kiválóan alkalmas. 3-4 három-négy liter keserűsóval feljavított vizet kell locsolni a fűre. Magnézium- és vastartalmánál fogva igazi energiabomba a talajnak.
Forrás

- Főzetek -

Csalánlé
Főként levéltetvek ellen hatásos, ám növényeink tövét akkor is locsolhatjuk vele, ha éppen semmiféle kártevő nem telepedett meg rajtuk, hiszen a csalán magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt általános erősítő szerként is működik.
A permetszerhez 1 kg felaprított friss zöld csalánt felöntünk tíz liter vízzel, és 36-48 órai állás után hígítatlanul permetezünk vele. Ha tovább hagyjuk a vízben a csalánt, megerjed, ami egyáltalán nem baj, ezután is felhasználható. Ebben az esetben naponta keverjük át, hogy a bomlási folyamathoz sok oxigént kapjon. 10-14 napi erjesztés után 10-szeres hígításban használható.
A legfontosabb: a csalán erjedéskor iszonyatosan büdös, emiatt már az elején adjunk hozzá macskagyökér-kivonatot, vagy kőport (a zeolit kertészetekben kapható természetes anyag). Később is lefedve tartsuk átható szaga miatt. A lé hetekig megtartja hatását, ősszel pedig a megmaradt csalániszapot ráönthetjük a komposztra.

Kamillalé
Két marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, majd leszűrjük és ötszörös hígításban permetezünk (locsolókannával is mehet a növényekre). Tapasztalatok szerint a zöld levéltetveket riasztja.

Zsurlófőzet
A gombafertőzésre hajlamos növényeket, például a paradicsomot, az epret és a rózsákat megelőzésképpen zsurlófőzettel permetezzük. Erősen párás, nedves napokon, amikor fennáll a gombásodás veszélye, mindenképp permetezzünk vele (közvetlenül a növényre és a talajra is).
Készítése egyszerű: 30 dkg zsurlót 5 liter vízben egy órán keresztül főzzünk kis lángon, majd ötszörösére hígítjuk, lehűtjük és már használhatjuk is.
Reggel a leghatásosabb, biogazdák szerint kéthetente érdemes megismételni a permetezést.
A zsurló nem az a tipikus kerti növény, így érdemes kirándulások alkalmával begyűjteni. Ha viszünk magunkkal egy növényhatározót vagy az internetről letöltött fotót, biztosan rátalálunk, a mezei zsurlót különös levelei miatt nehéz összetéveszteni más növénnyel.

Pitypanglé
A pitypangból készült permetlé növekedésserkentő a legtöbb növényre.
A szerhez körülbelül 2 kg friss levélre van szükség, melyet tíz liter vízben két hétig erjesztünk, naponta kevergetve. Ötszörös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük.

A felsoroltakon kívül természetesen még számos növényből készíthetünk permetszert, érdemes a témában böngészni az interneten vagy bújni a szakkönyveket, hiszen magunknak és családunknak teszünk jót azzal, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt termelünk meg, amelyek nem tartalmaznak vegyszermaradványt.

Forrás