A jéghűtés elvén alapul az a saját kezűleg összeszerelhető légkondicionáló, amelyhez elegendő egy vödör, egy kisventilátor, némi alumíniumcső és -lemez, legfőképpen pedig sok jég.
Az átlagos 2,6 kW teljesítményű légkondicionáló készülékhez képest a jégklíma óránként 15 wattot fogyaszt, valamint 1,5-3 kilogramm jeget.
Szükséges alkatrészek
1 db. 40-60 cm magas, 30 cm átmérőjű fedeles műanyag vödör (kb. 2000 Ft)
2 db. 3,5 m hosszú, 20 mm átmérőjű alumínium cső (kb. 3000 Ft)
1 db. 30 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 500 Ft)
1 db. 35-38 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 600 Ft)
1,2 m hosszú 60 cm széles hidegen hengerelt vékony alumínium lemez (bontásból)
1,2 m hosszú 30 cm széles polikarbonát lap (bontásból)
10 cm átmérőjű elszívó ventilátor (15W, kb. 2700 Ft)
Maradék kábel, sziloplaszt, szigetelőanyag (kb. 1000 Ft)
Összeállítás
20 cm-re a vödör aljától vágjunk egy 2,5 x 5 cm-s légbeömlő nyílást. Az ellentétes oldalon is vágjuk egy lyukat, és szereljük be a ventilátort.
5 cm-re a vödör aljától szigetelve illesszünk be egy leengedő csapot. Állítsuk a vödröt egy sámlira, hogy a csap alá odaférjen egy vízgyűjtő edény.
Illesszünk a vödör falához körbe egy 30 cm széles, 90 cm hosszú alulemezt: ez továbbítja az olvadékvíz hidegét a felső légkeringető részbe. A lemez felfelé kilóg a vödörből.
A kilógó alulemez körül hajlítsuk körbe, henger alakúra a polikarbonát lapot, amely összefogja és szigeteli is az alulemezt.
Fúrjunk lyukat a kisebbik alutálcába, és helyezzük a vödörbe. Ez két részre osztja a belső teret, az alsó rész lesz a vízgyűjtő, ahová a lyukon keresztül lecsöpög az olvadékvíz (ebbe beleér az előbbi lemez).
Vágjuk rövid szakaszokra az egyik alucsövet, és helyezzük a darabokat a tálcára úgy, hogy a csövek egyik vége a légbeömlő nyílás, a másik vége pedig a ventilátor nyílása felé nézzen.
Alakítsunk ki távtartókat a vödör belső falán, hogy a második alulemez ne érintkezzen a vödörrel.
A csövekre merőlegesen helyezzük be a másik csőből vágott darabokat, és köröttük alakítsunk henger formára egy 30 cm széles alulemezt, amely a csövek végéhez irányítja a levegőt. Igazítsuk úgy el, hogy a ventilátor által beszívott levegő ne a vödör fala mentén egyenesen a légbeömlő nyílástól érkezzen, hanem haladjon át az alucsöveken.
Töltsük fel a vödröt jéggel.
Tegyük rá a nagyobbik tálcát, amely a henger formára hajlított polikarbonát lap mentén lezárja az alulemezzel kiegészített vödör tetejét, így a ventilátor nem kap onnan levegőt. Az egész tetejére tegyük fel a vödör saját tetejét a még biztosabb lezárás érdekében.
A ventilátor kimenetére rögzítsünk egy 20 cm hosszú PVC-csövet, amely a hideg levegőt irányítja.
Kapcsoljuk be a készüléket. Ha jól működik, rögzítsük az alumíniumlemezeket és -tálcákat sziloplaszttal, majd 24 óra száradás után máris üzemképes a jégklíma. A jeget a higiénia kedvéért rendszeresen cserélni és a berendezést tisztítani szükséges.
Már az indiai kormány pénzügyi támogatását is elnyerte az a nyugalmazott újságíró, aki bármiféle mérnöki előképzettség nélkül ötletes légkondicionáló készüléket szerkesztett, amely a rekkenő indiai hőségben is 8-10 Celsius-fokkal mérsékli az adott helyiség hőmérsékletét. Már kínai gyártó is érdeklődik a találmány iránt, de a 82 éves M. B. Lal (az alábbi fotón) nem kíván nyerészkedni ezzel, és nem kér rá szabadalmi oltalmat.
Ez egy nagy baromság! Nulla költséggel hogyan lehetne már lefagyasztani vizet? Az a fagyasztó láda annyira hűt amennyire kell! Nem jobban! Ha teli pakolom friss meleg hússal, akkor napokig megy mire képes lekapcsolni, ERGO zabálja az áramot, míg le nem hül a betett cucc! Szóval a lehűtendő dolog hőkapacitás X hőmérséklet különbség - ével arányosan fog többet menni a fagyasztó láda! (Elnézést a béna képletért) Valahonnan el kell vennem energiát ahhoz hogy egy tárgy jelenesetben víz, 20-40 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű legyen! Ez a baromság majdnem egyenrangú a vízbontásból származó hidrogén motor üzemanyagként való felhasználásából nyert energia mizériával! Hogyan kaphatnánk már több energiát a befektetett energiánál? A tudomány mai állása szerint ez lehetetlen!
VálaszTörlésHúú, de buta vagy...!...Ne 1000m2-es kéróba gondolkodjál, inkább ereszd le magad a kútba, ott nullszaldo van...!
TörlésHa kis lakásban gondolkodsz, akkor is extra energia lefagyasztani a megolvadt, felmelegedett vizet. 1. Névtelennek igaza van, még ha kissé nyersen is fogalmazott.
VálaszTörlésEgyébként tetszik a blog, sok érdekes téma vetődik itt fel, csak így tovább.
Jani
A blogra felkerülő bejegyzések első sorban érdeklődés felkeltésére szolgálnak, arra, hogy elgondolkozzunk azon lehet e más megoldás is. Természetesen magam sem érthetek mindenhez, emellett ez a bejegyzés pontosan (szakértői) véleményezésre vár.
VálaszTörlésJani örülök, hogy tetszik az oldal.
További jó szórakozást!
Szerintem vedd ki azt a nulla költséggel részt, még azelőtt, hogy a szakértői vélemény megjönne. Ez már középiskolás fizika tanulmányok alapján is képtelenség, meg a józan ész alapján is. Ilyenekkel könnyen hitelteleníted a blogod. Ennek a berendezésnek az a fő előnye, hogy éjszakai árammal hűtöd le a vizet, ami olcsóbb, hogy kiegyenlítettebb legyen a rendszerkihasználtság. Egy másik előny lehet, hogy kint az esti hűvösben lehűtöd a vizet, mielőtt lefagyasztod, azzal spórolsz egy kis áramot, viszont a befektetett energia jó része konkrétan a fagyáspont átlépésére megy el.
VálaszTörlésJani
Másik lehetőség, hogy télen jégverembe elrakod a jeget, jól lefeded, hogy szigeteljen, majd nyáron apránként előveszed és felhasználod, mint eleink.
VálaszTörlésJani
Szerintem rosszul íródik ki a hozzászólás időpontja. Most 20.30 van, lehet, hogy a robotteszt miatt egy perccel később megy csak át.
VálaszTörlésJani