2014. március 27., csütörtök

Városi kert az állomás tetején



Újabb nagy (és hasznos) ötlettel álltak elő a japánok. Tokióban ugyanis a vasútállomás tetején alakították ki a város legnagyobb tetőkertjét.

kép: springwise.com
A Soradofarm projekt célja az, hogy az ingázók számára hasznos, szórakoztató és egészséges időtöltést biztosítsanak. A 161 négyzetméteres városi kertben az utazók zöldséget/gyümölcsöt termeszthetnek, vagy akár virágokat is nevelhetnek, így a várakozás helyett több időt tölthetnek a szabadban és saját termésüket fogyaszthatják.

kép: treehigger.com
JR Ebisu állomáson bárki bérelhet magának saját ágyást, ennek díja 100 440 jen évente, amiben benne van a 3 négyzetméteres parcella, szerszámok, víz, kerti eszközök , és még a magok is, ezen felül szakértő segítségét is igénybe vehetik a kertészkedni vágyók.

A bérleti díj ugyan nem olcsó, de azok számára egy lehetőség, akiknek máshol nem tudnának kertet kialakítani. A város számára pedig járható út, hogy egy kis zöld életét csempésszen a betonrengetegbe.

A Kelet-Japán Vasutak hosszú távú tervei között szerepel a már beépített öt állomás mellett több ilyen veteményeskertek telepítése a hálózathoz tartozó épületeken.
Forrás: 1., 2.

2014. március 15., szombat

DIY - Pirosító

Egy szuper receptet találtam, ami alapján elkészíthetjük saját, adalékanyagoktól mentes pirosítónkat. 
 Kísérletezzünk bátran!
Kép: brit.co

Hozzávalók:
  • nyílgyökér por
  • hibiszkusz por
  • fahéj
Elkészítés:

Egy evőkanál nyílgyökérhez adjunk hozzá egy teáskanál hibiszkuszt és fahéjat, emeljük a mennyiségeket amíg elérjük a megfelelő árnyalatot. A hibiszkusz színe halvány rózsaszín, ha erősebb pirosas árnyalatot szeretnénk, akkor használjunk helyette ebnyelvűfű gyökeret.

Allergiát okozhat!

A házilag készített kozmetikum is allergiát okozhatnak, ezért mindenképpen próbáljunk ki belőle egy csöppnyit az alkarunk belső részén. Hagyjuk rajta körülbelül 20 percig, és ha a bőr bepirosodik, akkor semmiképpen se használjuk.

2014. március 9., vasárnap

Vad méhek újrahasznosítják a műanyagot

 A plasztik hulladék mindenhol jelen van a Földön, az óceánokban, hegytetőkön, és erdeinkben is. Káros hatásait a vadvilágra már számos formában dokumentálták. Egy újabb tanulmány szerint van néhány faj, amely képes alkalmazkodni az emberek által szennyezett ökoszisztémához.

levélvágó | en.wikipedia.org
A York Egyetem Természettudományi Karán született az a felfedezés, miszerint a kanadai méhpopulációk egy része a természetes anyagok mellett a műanyagokat is felhasználják kaptáraik kialakításakor. Scott MacIvor kutató társaival megfigyelték és dokumentálták két észak-amerikai méh faj fészeképítési mechanizmusát. Mindkét faj lárvái sikeresen kifejletek és idővel elhagyták a műanyaggal bevonatú fészkeket. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a populáció egyedei hasznosították Torontó utcáira került hulladékot.

A kutatócsoport több mint 200 mesterséges fészekdobozt helyezett el udvarokban, közösségi kerekekben, parkokban, és zöld tetőkön Torontóban. A dobozokba beköltözött méhek a természetes anyagokhoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező mesterséges anyagokat építettek be a kaptárakba. A levélvágó méh (Alfalfa Leafcutting Bee) általában a virágzat részeit, és levél darabokat gyűjt, a megfigyelt e fajhoz egyedek fehér polietilén alapú műanyag zacskót is használtak. A gyanta méhek (Megachile campanulae) fészkének tömítő anyaga a fenyőgyanta, amelyet sok esetben poliuretán alapú tömítőanyag helyettesítettek.

gyanta méh | bugguide.net
MacIvor szerint mindez arra utal, hogy fészkelő anyag fizikai szerkezete sokkal fontosabb, mint annak kémiai vagy egyéb tulajdonságágai. A műanyag fizikai sajátosságai veszélyesek is lehetnek a fészek lakói számára. Egy 1970-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a műanyag elősegíti a Monodontomerus parazitoid nevű penész elszaporodását. A kaptárban ugyanis optimálistól eltérő nedvességtartalom alakult ki, ami a lárvák 90 százalékának pusztulásához vezetett.

A torontói kísérletek során nem derült ki, miért választják a mesterséges anyagokat a méhek a természetes mellett, illetve helyett, de az biztos, hogy egyre fontosabbá válik a fajok viselkedésének tanulmányozása a mai ember uralta környezetben.
Tanulmány

2014. március 2., vasárnap

Tengerimalac és a jó termőtalaj kapcsolata


A növényevők, és a rágcsálók trágyája egyaránt táplálja és javítja a termőtalajt. A bio termelésben és háztáji gazdaságokban is alkalmazható a komposztban, vagy tápoldatként feldolgozott tengerimalac trágya. A trágyaként kijuttatott ürülék ugyanis olyan tápelemekkel gazdagítja a talajt, mint például a foszfor és a nitrogén.

Kép: wired.co.uk
A perui Pachacamac faluban 1000 bolyhos házi kedvenc havonta három tonna trágyával járul hozzá a helyi gazdaság működéséhez. Carmen Felipe-Morales és Ulises Moreno bio farmját a tengerimalacok trágyával és energiával is ellátják. A csapat három köbméter metánt termel naponta, és 50 liter folyékony tápanyagot hetente.

Kép: wanderinggaia.com
Az ürüléket szalmával keverve komposztra helyezik, ahol a trágya bomlása során metán képződik. Az aerob bomlás után a keverék silóból minőségű szerves komposzt lesz. A folyamat melléktermékei pedig a tápagyagban gazdag folyadék, és metángáz. Az eljárás során keletkezett folyadékot növényi tápoldatként, a metángázt áramként hasznosítják, értékesítik.


A tengerimalacot őshazájában Dél-Amerikában haszonállatként tenyésztik, Európában házi kedvencként tartják. Háztáji gazdaságban a kedvencek trágyáját alommal (papírral, szalmával) együtt közvetlenül forgatják a talajba. A tápoldatot pedig 1 rész ürülék 2 rész víz arányában, két napos erjesztés után juttatják ki.


Kis családunk komposztgépe :)
Forrás: 1., 2., 3.